A kvótaper elvesztése kapcsán Magyarországot semmi nem kötelezi semmire

Ünnepel a kvótapárti ellenzék, hiszen az unió bírósága elutasította a magyar és a szlovák kormány keresetét a kvótaperben és úgy döntött Magyarországnak valamint Szlovákiának is részt kell vállalnia a migránsok kötelező elosztási mechanizmusában. Persze ha egy picit a dolgok mögé tekintünk akkor láthatjuk, hogy az ellenzék ünneplésében igazán semmi meglepő nincsen, mivel Gyurcsánytól-Vonáig, Molnártól-Juhászig minden ellenzéki alakulat a magyar és az európai parlamentben egyaránt a kvóta, a migránsok betelepítése mellett foglalt állást, hol teljesen nyíltan, hol burkoltan.

 

Tették és teszik ezt azért mind a mai napig, mert ezek a pártok ezt a kérdést nem nemzeti, hanem pártpolitikai kérdésként kezelik, ezért számukra teljesen mindegy mit gondolnak az emberek, mennyire elutasítják még saját szavazóik is a bevándorlók betelepítését ez mind mellékes számukra, ez nem számít nekik. Egy dolgot tartanak fontosnak mégpedig, hogy bármiről is legyen szó ellentmondani a kormánynak, mindent fronton az ellenkezőjét cselekedni még akkor is ha közös nemzeti ügyről van szó, amely esetén a pártok részéről a társadalom jogosan várna el a nemzeti egységet, a közös fellépést. De amíg ilyen ellenzéke van a kormánynak addig ennek kivitelezése lehetetlen, sőt ha rajtuk múlna, akkor a kvótát már csak azért is végrehajtották volna, hogy egy újabb szinten mondjanak ellent az Orbán-kormánynak.  

 

Azonban szerencsére ez a elutasító határozat az ellenzéki pártok legnagyobb bánatára, nem a migránsok befogadásának megkezdését jelenti, mivel a bíróság csak egy tájékoztató jellegű döntést hozott, miszerint a 2015. szeptemberi kvótahatározat nem összeegyeztethetetlen az EU jogával, így azt nem ítéli el. Minden egyéb értelmezéssel ellentétben a bírósági határozat tehát semmilyen végrehajtásra nem kötelezi Magyarországot, így emiatt konkrét lépés megtételére sincs szükség. Másrészt elég pikánssá teszi a bíróság döntését az a körülmény, hogy szeptember 26-án érvényét veszti a kvótahatározat, ugyanakkor viszont folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen. Emiatt most alperesként ugyan ismét az Európai Bíróság elé kerülhetünk, aminek a vége maximum pénzbírság lehet mindössze, de ismerve az EU megosztottságát nagy tételben lehet arra is fogadni, hogy az se lesz, mert Máltán kívül az EU tagállamok túlnyomó többsége nem hajtotta végre a kvótát.

 

Amúgy ez a mostani bírósági ítélet egyáltalán nem megfelelő, hiszen a kvótahatározat szövege önmagában is számtalan jogi ellentmondást tartalmaz. Ugyanis a kvótarendelet csak a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadásáról rendelkezik, a gazdasági bevándorlók elhelyezéséről már nem. Ezenkívül azt sem szabad elfelejteni, hogy a menekültek esetén az 1951-es genfi egyezményt kell alkalmazni, amelynek értelmében nem szabad korlátozni mozgásszabadságukat, vagyis nem lehet őket bizonyos helyre telepíteni akaratuk ellenére. De visszatérve a gazdasági bevándorlókra elég aggályos az uniós betelepítési kvótája az ő esetükben is, mivel az EU hatályos alapszerződése a lisszaboni szerződés alapján a bevándorlás ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, így arról az EU nem dönthet. Ezt a jogi alapot semmilyen tanácsi határozattal nem lehet felülírni, ezért is mondja számtalan jogi szakértő azt, hogy a kvóta kapcsán az Európai Bizottság, a Belügyminiszterek Tanácsa és most az Európai Bíróság a lisszaboni szerződésben foglaltakat megsértette.

 

De úgy tűnik ezt Brüsszelt nem igazán érdekli és már készíti a legújabb kvótarendeletét, amely az eddigieknél több migráns betelepítését szeretné kötelezővé tenni az uniós tagállamokban. Azonban ha megszületik ez a döntés Magyarországnak igenis jogában áll annak végrehajtását francia és német minta alapján megakadályoznia, ha megállapítható a hatásköri túlterjeszkedés. Hasonló esetekben Németországban és Franciaországban is kimondták már korábban az alkotmányos normakontrollt végző testületek, hogy meg lehet akadályozni egy jogszabály uniós norma szerinti végrehajtását az adott tagállamban hatásköri túlterjeszkedés esetén. Ennek alapján az Alkotmánybíróság ha megkeresés érkezik hozzá az üggyel kapcsolatban dönthet úgy, hogy ez a uniós döntés nem végrehajtható Magyarországon, amelyet minden magyar ember pozitív hírként fog fogadni a hazai ellenzéket leszámítva, hiszen ők a migránsok befogadása mellett vannak, mivel úgy gondolják ezáltal rossz pillanatokat okozhatnak a miniszterelnöknek. Egy percig se képesek felfogni, hogy ez a kérdés nem Orbán Viktorról szól, hanem Magyarország biztonságáról.

 

Egy szó, mint száz hiába ünnepel a kvótapárti ellenzék az unió bíróságának határozata nyomán Magyarországot semmi nem kötelezi semmire és a jövőben is minden lehetőség adott arra, hogy az ország biztonságát garantálni lehessen és a brüsszeli nyomásnak megálljt tudjunk parancsolni a bevándorlók szétosztása kapcsán.

http://ballator18ker.blogstar.hu/./pages/ballator18ker/contents/blog/42191/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?